IFJ. DRÁVAY JÓZSEF IFJÚSÁGI TÁBOR|
Kirándulás a nyugalom birodalmában
Edzőcipő, melegítő, napszemüveg, táskában szendvicsek. Retikül, csinos nadrág a sarokba dobva. Nem, ma nem lesz rátok szükségem. A hétköznapok egyhangúságából való kitörés, a feltöltődés, a pihenés reményében indultunk útnak 2010. április 21-én.  Sokan elvágynak Magyarországról gyönyörű tájak felfedezésének reményében. Talán nem is sejtik, hogy hazánk is milyen sok meseszép tájjal és kirándulóhellyel bővelkedik, ahol az ember tényleg kipihenheti magát és gyönyörködhet a természet szépségeiben. Választásunk nem minden ok nélkül esett a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben található Salgóbányára, hisz ezen honlaphoz még több fotóra és információra volt szükségünk. A Salgóbányai Ifjúsági Tábor a Salgó Vár lábánál kellemes erdei környezetben várja vendégeit!  A táborban Robi bácsi fogad minket, már hosszú évek óta ő a tábor szíve-lelke. Ismerősként köszönt bennünket, sőt inkább régi, jó barátként. Mesél nekünk a régi szebb, jobb, néha rosszabb időkről, a környékről, Salgó jeles eseményeiről, mi pedig lankadatlan kíváncsisággal isszuk szavait. Még csak most kezdődött a nap, de bárcsak soha ne érne véget! A fényképező kattog gyermekéveink táborában, eszünkbe jutnak a jobbnál jobb sztorik, nosztalgiázunk. Ki hinné, hogy már olyan régen volt… A legszebb időben érkezünk: a százszorszép fehérré varázsolja a tábor üde, zöld füvét. Néhány bátor pitypang megtörni igyekszik ezt a harmóniát, de mi egy percig sem haragszunk rá, hiszen ő is olyan szép. Virágok közé feküdni vágyunk, magunkhoz ölelni a természetet.  A tábor adottságainál fogva egyaránt alkalmas nyári táborok osztálykirándulások, erdei iskolák, családi üdülések megvalósítására. 10 db 5 férőhelyes faház, 1 db 6 fős faház, 1 db 5 fős komfortos faház áll rendelkezésre azok számára, akik szeretnék a városok zaját elfelejteni egy időre. Átmenetileg elszakadunk a tábortól, de Salgótól nem. Túrázni indulunk a hely legnevezetesebb tájaira: a Kis Salgóra (Boszorkánykőre 517,4 m) és persze a Salgói várba. Útközben a Bükki nemzeti Park igazgatósága által kihelyezett tájékoztató tábláról megtudunk minden fontos információt a túránk céljáról: Kis-Salgó különlegessége, hogy a területén változatos vulkáni formák találhatók. Egy kéregfelnyílás (úgynevezett rift) mentén kezdődött a kitörés, mely a két oldalán salakból, porból, kőtörmelékből álló sáncot épített. A hasadékot változatos szerkezetben megmerevedő láva töltötte ki. Jól láthatók itt a bazalttufa-maradványok, a vulkáni bombák és a bazaltláva rétegpados formái is. Mi mégis a környező hegyek szépségeit, a langyos szellőt, a tiszta, friss levegőt, és a tájat élvezzük leginkább. A látvány pihenteti a szemünket. A csend, a természet hangjai pihenteti az agyunkat. Az itt eltöltött óra többet ér bármely kozmetikusnál, feledtet minden hétköznapi gondot, kisimít mindannyiunkat. Következő állomásunk a Medves vidékének legszebb bazaltcsúcsa a Salgó (625 m). Az ösvény menti tábláról információkat tudunk meg a Salgói várról, ami híres költőnket, Petőfi Sándort is megihlette és az itt átélt lenyűgöző élmény hatására írta meg később a tájat gyönyörűen leíró „Salgó” című költeményét.  Szóval mit is tudunk meg Salgóról: A nagyméretű szabálytalan oszlopokból álló „zsákos” bazalttömbjét a legújabb vizsgálatok szerint mintegy 5 millió éve vulkáni kitörés hozta létre. Salgó várának építése a Kacsicsok Illés ágához tartozó Simon bán nevéhez fűződik. Teljes kiépítésére a Szapolyai család időszakában, 1500 táján került sor. 1554-ben a török elfoglalta s mintegy negyven éven át birtokolta. Rövid ideig Balassi Bálint tulajdona is volt. A töröktől visszafoglalt és lerombolt vár azután évszázadokon át tovább omladozott, mígnem 1938-ban turisztikai célból kilátószerűen felújították. A várból elénk táruló panoráma felejthetetlen élménnyel adományoz meg bennünket. Megéri az az utolsó néhány nehezen megtett lépés, mely a várhoz vezet. És újra csak a táborhoz érünk, Robi bácsi frissítő kávéval vár bennünket. Jól esik elnyúlni a domboldalon és pihenni egy kicsit. Nem vagyunk hozzászokva a hegyekhez, völgyekhez, kellemesen elfáradunk, de erőt gyűjtünk, mert még nem ért véget a programunk. A Zagyva forrásvidékére indulunk, egy korty vízért. Vendéglátónktól megtudjuk, hogy Salgóbányán van egy erdészház, melyet az Ipoly Erdő Zrt. üzemeltet és Robi bácsi fia a vendégvárónk. Természetes, hogy megállunk ott is. Az udvaron Zenthe Ferenc Kossuth díjas színművészt mellszobra fogad bennünket, aki 1920-ban Salgóbányán született. Meglepődünk, hiszen úgy tudjuk, hogy Salgótarjánban látta meg a napvilágot a művész, de mint kiderül, a Salgóbányai részen. Megtekinthető itt a művész lábnyoma is, és utunk folytatása során találkozunk még a róla elnevezett emlékparkkal is. Hogy ki volt Zenthe Ferenc? Megtudhatjuk e parknál felállított emléktábláról. Zenthe Ferenc a Nemzet színésze, Kossuth- és Jászai díjas, kiváló- és érdemes művész, Nógrád megye és Salgótarján díszpolgára. Salgóbánya szülötte iránti tisztelete és megbecsülése jeléül, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2006. évben nevezte el a parkot a legendás színművészről.  Az Erdészházba lépve egy táblán az Ipoly Erdő Zrt. egy sétára invitál bennünket a Salgóvár lábánál, hegyekkel körülvett, az erdő csendjében megbúvó bemutatótermébe. Szerény és barátságos vezetőnkt, Pék Róbert segítségével betekintést nyerünk a vidék erdőgazdálkodási tevékenységébe, valamint a Karancs-Medves vidék változatos növény és állatvilágába. Ez a hely nemcsak egy hagyományos értelemben vett kiállító terem, bemutatóhely. Az erdészek hozták létre nemcsak erdészeknek. Ez a hely kísérletet tesz arra, hogy visszatükrözzön valamit az erdei csodákból.  Az Erdészház különlegessége abban is megmutatkozik, hogy a fogyatékkal élő emberek számára is látogathatóvá teszi a kiállítást. Három termen keresztül vezet utunk, melyből az első a „sötétszoba”, a hallás és a tapintás színtere. Hatalmas élmény, és egyben ijesztő, hogy milyen lehet azoknak, akik nem látnak és csak a hallásukra, tapintásukra tudnak támaszkodni. Ebben a teremben egy erdei ösvényre érkezünk, ahol – mint említettem - nemcsak tapinthatjuk, hanem hallhatjuk is az erdő lakóit. A második terem a szem és a fül számára készült. A vidék páratlan növény és állatvilágát hivatott bemutatni, továbbá az erőgazdálkodás rejtelmeivel ismerkedhetünk meg fényképeken (kitömött állatokon) keresztül, miközben szintén hallhatjuk az erdő hangjait. A harmadik helyiség a szem birodalma. Rövid természetfilmek megtekintésére van lehetősége az idelátogatónak. Az Erdészházból is felejthetetlen élményekkel távozunk. Megállíthatatlanul a Zagyva forrás felé vesszük az irányt. Természetesen tájékozódunk a Zagyva forrásvidékéről is. Tudta Ön, hogy a Zagyva hossza a forrásvidéktől Szolnokig 180 km, vízgyűjtője 5677 km2? Magyarország legmagasabb hegységét, a Mátrát öleli körül vízrendszerével a Zagyva és a Tarna folyó. Jászberény közelében a két folyó együtt folytatja útját tovább Szolnokig, a Tiszába való beömlésig. Közben Újszásznál felveszi még az egyik legjelentősebb mellékág, a Tápió vizét is. Szomjasan érkezünk, alig várjuk, hogy a forrás hűsítő vizébe kortyolhassunk. Friss levegővel felvértezve, feltöltődve, de nehéz szívvel haza kell lassan indulnunk. A rengeteg látnivalóból sajnos csak ennyire volt időnk a mai rövid nap alatt. Megbeszéljük, hogy hazafelé még látogatást teszünk a Somoskői várnál, de csak egy fotó erejéig.  Nehéz a búcsú, többször is elköszönünk vendéglátónktól, Robi bácsi a parkolóban a kocsiig kísér bennünket. Ígérjük hamarosan ismét meglátogatjuk! (Derika, Handi) |
| Üdvözlet |
| Szórólapok |
  |
| Online |
|
vendég: 1, tag: 0 ... legtöbb 27 (tag: 0, vendég: 27) - aug 16 : 13:50 Tagok: 5 Legújabb tag: sajto |